ELSŐ VILÁGHÁBORÚ

(1914.07.28. – 1918.11.11)

- általános történések és tudnivalók -

Kialakúlt az Antant hatalmak és a Központi hatalmak csoportosulása. Németország és Olaszország 1871-ig nem volt képes gyarmati területeket szerezni, amelynek a megváltoztatására törekedtek. A németek gyors gazdasági és ipari fejlődést értek el, de nyersanyaghiányban szenvedtek. Oroszországnak is gazdasági és politikai érdekei fűztődtek az egyik csoporthoz való csatlakozáshoz.

A háború előszeleként több harc és összetűzés történt. Ilyenek voltak a spanyol-orosz háború (1898), orosz-japán háború, marokkói válság, bosznia-hercegovinai aneksziós válság és a két balkáni háború.

Japán Kína elfoglalására készült, ezért – a nézeteltérések ellenére – Oroszország oldalán lép be a háborúba, de direkt hadműveletekben nem vett részt. Olaszország egy-két évet hezitált a csatlakozás előtt.

Semleges országokként voltak feltüntetve a Skandináv-országok, Spanyolország, Portugália, Irország, de Luxemburg, Belgium is, akiket lerohantak..

Ferenc Ferdinándról az a hír járta, hogy gyűlölte a szláv népeket. Habár egyesek szerint hatalomrajutása esetén Osztrák-Magyar-Szláv Monarchiát szeretett volna. Bosznia-Hercegovina anektálása ellen voltak a szerbek. Lehet, hogy a későbbiekben ezért hunytak szemet a szerb terroristák támadására.

Szarajevóban 1914.06.28-án Gavrilo Princip, szerb terrorista megölte Ferenc Ferdinándot és feleségét. Az Osztrák-Magyar Monarchia (továbbiakban: OMM) – állítólag erre jó ürügyként – ultimátumot küldött Szerbiának. Az ultimátum 12. pontjában az OMM azt követelte, hogy a szerbek engedjék az országukba az osztrák titkosszolgálatot terrorista keresés céljából. A tárgyalásuk Szerbiában lett volna. A szerbek ezt a pontot nem fogadták el. A hadüzenetet Berthold, OMM külügyminisztere fogalmazta meg és táviratban küldték el.

Egy történet szerint a hadüzenet OMM királyhoz szóló részében az állt, hogy Szerbia már Temeskubinál megtámadta az OMM-t. Állítólag a Budapesti IV. Hadtest parancsnoka, Terstyánszki Károly és társa, Báránszki Béla nyugdíjazásuk előtt úgy érezték, hogy háborús tapasztalatot kell szerezniük, ezért a szerb vezérkari főnököt, Radomir Putnjikot (aki Ausztriában nyaralt a szerbek tudtával) hazafelé való útján leszállítatta lányával együtt a vonatról és fogságban tartotta őket, mint egy ütőkártyát. Arra hivatkoztak, hogy Szerbia nem engedte hazautazni az OMM polgárait Belgrádból. Bécs elhitte a temeskubini és belgrádi jelentéseket. Igy a császár aláírta a hadüzenetet, amelyet aztán súlyosabbra módosítottak egyes belső emberek, és úgy küldték el a szerbeknek.

Ami Németországot illeti, ők már 1905-ben elkészítették Franciaország lerohanásának tervét, amelyet Schliefen tábornok dolgozott ki. Ez volt a Villámháború vagy Blietzkrieg nevű tervezet. Belgiumon és Luxemburgon keresztül indították a támadást, de a kigondolója már nem érte meg.

Német vezértkari parancsnokok: Falckenheim (1914-1916) és Ludendorf (1916-1918 – Keleti-front)

Francia vezérkari parancsnokok: Jofre (1914-1916), Peten (1917-1918), Foshe (1918)

Angol vezérkari parancsnokok: John French (1914-1916), Douglas Hug (1916-1918)

Amerikai vezérkari parancsnok: Purching (1917-1918)

Orosz vezérkari parancsnokok: Nikolajevics (1914-1916), Alekszej Gruszilov (1917-1918)

Hadszinterek:

Nyugati hadszintér (Németország – Franciaország, Anglia, Belgium, Amerikai, gyarmatok

Keleti hadszintér (északon: Németország – Oroszország ; délen: OMM – Oroszország)

Balkáni (Szaloniki) hadszintér (1914 – OMM – Szerbia, Montenegró ; 1915 – Németország, OMM – Szerbia, Montenegró ; 1916-1917 – ,,Szaloniki front” Németország, OMM, Bulgária – Szerbia, Montenegró, Görögország, Anglia, Bosznia-Hercegovina, Franciaország)

Olaszországi hadszintér (Olaszország, Anglia, Franciaország – OMM)

Ázsiai-Afrikai hadszintér (Egyiptomi, Kaukázusi, Mezopotámiai, Szíriai, Palesztin)

Tengeri hadszintér (1914 – Két nagy ütközet volt. Egyik a Csílei partok mentén a Csendes-óceánon és a másik a Fartland-szigetek közelében az Atlanti-óceánon. Mind a kettő a németek és az angolok között zajlott le. ; 1916 – A Yütlandi-ütközet, ahol az angolok nagy csatában visszaverték a német hajókat.)

Évértékelés:

1914 – Központi hatalmak győzelme

1915 – Enyhébb Központi hatalmi győzelem

1916 – Döntetlennek mondható

1917 – Nagy győzelem a Központi hatalmak részéről

1918 – Amerika csatlakozásával az Antant hatalmak véglegesen nyernek

Fegyverek:

iperit (gázfegyver, amelyet a Nyugati fronton vetettek be)

tank és harckocsi (először az angolok vetették be)

tűzfegyverzet (mozsárágyú (OMM) és németágyú (Németország))

1914 – harci események

Nyugati hadszintér

1914. augusztus elején Németország, Franciaország és Anglia teremti meg ezt a frontot. Luxemburg és Belgium semleges akart volna maradni. Az 1907-ben kötött szerződés miatt a brittek kötelességből vettek részt. Az 1904-ben kidolgozott Villámháború nem vette figyelembe a semleges országokat. A franciák a német határon várták az ellenséget. Igy meglepetesszerűen érte őket a támadás Belgium és Hollandia felől. A németek Párizs gyors elfoglalását szerették volna, de számos francia civil (elsősorban taxisok) személynek köszönhetően át tudták csoportosítani a csapataikat. Állóháborúval alakúlt át a front 1918-ig.

Keleti hadszintér

Északi részén a németek harcoltak az oroszok ellen. Délen az OMM seregei harcoltak az oroszok, később pedig a románok ellen. Az oroszok gazdasági és szociális okok miatt nehezen mozgósították csapataikat.

Balkáni hadszintér

Két jelentős ütközet zajlott le, amelyekben a szerbek nyertek. A Céri és a Kolubarai csatát a Szerbia az első világháborúban c. fejezetben taglaljuk.

1914-ben Olaszországi hadszintér nem létezett és az Afrikai-Ázsiai hadszintereken nem voltak jelentősebb ütközetek.

1915 – harci események

Nyugati hadszintér

Artois-ban május folyamán sikertelen német támadásra került sor. Iper francia településnél a németek először vetik be a harci gázt. Champagne-ban szeptemberben egy újabb sikertelen német támadás volt.

Keleti hadszintér

Januártól júniusig a német és az OMM sereg folytatott támadásokat. Mind a két sereg győzedelmeskedett.

Balkáni hadszintér

Bulgária hivatalosan csatlakozik a Központi hatalmakhoz. Februárban a Dardarellai partraszálás alkalmával rengeteg angol és ausztrál katona halt meg. Isztanbult akarták elfoglalni, semlegesíteni Törökországot és Bulgáriát, de a magas kőfalak meghiúsították a tervet.

Olaszországi hadszintér

Ebben az évben indúltak be a harcok. Olaszország 1915. április 26-án Londonban titkos szerződést kötött az Antant hatalmakkal. Isztriát, Közép-Dalmáciát, Adriai szigetvilágot ígérték neki. A harcok a Szocsa-folyó völgyében játszóttak le. Ebben az évben négy állóháborús ütközet volt.

1916 – harci események

Nyugati hadszintér

Februártól júniusig a Verduni-csatában kb. egy millió katona halt meg. Júliustól novemberig zajlott a Soomei-csata, ahol a németek vereséget szenvedtek az angoloktól, mert azok bevetették a tankokat.

Keleti hadszintér

Márciusban az oroszok támadása vereséggel végződik. Júniusban viszont Bruszilov-offenzíva indúlt, ezért az OMM sereg kénytelen visszavonúlni. Ennek hatására Románia belép az Antant hatalmak oldalán a háborúba.

Balkáni hadszintér

Szalonikitől északra létrehozzák a Szaloniki frontot, ahol a szerb, görög, montenegrói, angol, francia sereg harcolt a OMM, német, bolgár sereg ellen.

Olaszországi hadszintér

Sor kerűl az ötödik, hatodik, hetedik, nyolcadik és kilencedik Szocsai csatára.

Afrikai-ázsia hadszintér

Több kisebb csata zajlott le.

1917 – harci események

1917. április 2-án Amerika belépett a háborúba az Antant hatalmak oldalán. Már a háború alatt jelentős katonai és anyagi támogatást nyújtott az Antant hatalmaknak (főleg Angliának). Látta, hogy a Központi hatalmak állnak nyerésre, ezért csatlakozott.

1917. februárjában Oroszországban polgári forradalom tör ki és komoly gondokat okoz.

1917. októberében Oroszországban szocialista forradalom tör ki.

Balkáni hadszintér

Görögország az Antant hatalmak oldalán hivatalosan is belép a háborúba.

Olaszországi hadszintér

Még három Szocsai ütközet zajlott le. A 12. volt a legjelentősebb, ahol az OMM sereg legyőzte az olaszokat október és november folyamán.

Ázsiai-Afrikai hadszintér

Nincsennek jelentősebb harcok.

1918 – harci események

Nyugati hadszintér

A Keleti frontról megérkező német sereg néhány győzelmet arat, de a gazdasági kimerűltség miatt vereséget szenvednek. Foshe vezérletével az Antant hatalmak jelentős sikereket érnek el.

Keleti hadszintér

Bresztlitovban az oroszok békét kötnek a Központi hatalmakkal. Ennek értelmében Ukrajnát át kellett engedniük. A román sereg ezért az év elején teljes vereséget szenved és a Központi hatalmak bevonúlnak Bukarestbe.

Balkáni hadszintér

Bulgária és Törökország kapitulált.

Olaszországi hadszintér

Az olaszok és franciák ellentámadása után az OMM hadsereg kapitulált. Csak a magyar katonák tartottak ki a végsőkig.

Emberáldozatok

Franciaország 9 millió mozgosított katonájából 1 millió meghalt és 2 millió megsebesűlt.

Oroszország 12 millió katonájából 2,5 millió meghalt és 5 millió megsebesűlt.

Németország 11 millió katonájából majdnem 2 millió haltmeg és 4 millió megsebesült.

Osztrák-Magyar Monarchia 8 millió katonát mozgósított és 2 millió halt meg.

Amerika 4 millió mozgóított katonájából 112 000 halt meg és 230 000 sérűlt meg.

Anglia helyett a mai napig tartóan Amerika veszi át a világ ,,irányítását”!

Fel a tetejére

Vissza a főoldalra